Maksai Jnos:
1954-ben szlettem Debrecenben.
A festszet alapjait 1972-tl kpzkolkban ismertem meg.
1983-tl folyamatosan veszek rszt nyri nemzetkzi mvsztelepek munkiban. Szmos nll s csoportos killtson mutatkoztam be kpeimmel: Budapesten, Szentendrn, Debrecenben, Hajdszoboszln, Tokajban, Radzin Podlaski (Lengyelo.), Trebon (Cseho.).
Alkotsaim megtallhatk Ausztria, Kanada, Japn, USA, Svdorszg, Franciaorszg, Nmetorszg, Lengyelorszg, Ausztrlia magngyjtinl.
Olajtechnikval dolgozom vszonra s farostra.
A szpet szeretnm festeni. A festszet nyelvn prblom elmondani, lttatni, milyen csodlatos termszeti vilgban lnk, csupn embernek kell lennk hozz...
Debrecenben lek, 1990-tl szabadsz festknt.
" Maksai Jnostl mra nemcsak a tanyavilgot brzol, az idilli ltezs apr szigeteit jell s a mly karakterrzkenysgrl, emberismeretrl tanskod portrkat ismerjk, hanem az olyan konkrt formavilg kpek sort is, melyek jelentsmezje a konkrtnl sokkal tttelesebb rnyalatokban hzdik egyre szlesebb, ahol a kp ltott elemeit, az arcot, a padot, a ft, a nt vagy a virgcsokrot szimblumokknt is tekinthetjk. Ezek a jelek - jelentskben is rintkezve egymssal - metamorfzisos jtkokat mutatnak, a szabad alkoti s befogadi azonosts rvn pedig metaforkk vlnak.
Az l krnyezet brzolsban j llomst jelentett az akttanulmnyok sora. Az emberi test bels kisugrzsrl, a meztelensg knyszertl lett mozgalmass a httr, s a realista kzeltsbl indulva egyre tbb hangulati, impresszv elem zsongta t, tette szemlyess a teret. Az alkot el tudott szakadni a direkt krnyezetbrzolstl, annak karaktert kvnta inkbb megragadni.
Maksai szimbolikus kpein a n - szerepe nagyjbl szonosthat a virgval, teht: eszttikai, etikai, biolgiai s lelkileg is rtelmezhet jelentse van, s a fiktv, lombeli trbe val thelyezssel az emlkezsre vagy a kpzeletre tevdik t a hangsly - ltalban olyan kompozciba kerl, amely a kereten bell egy msok keretet hoz ltre. Ltszlag statikus helyzetben van brzolva kt mozdulat kztt, az egymsra vettett idskok azonban aktvv teszik a pozcijt."
Vitz Ferenc |